Már azt sem tudom, hogy hogyan fog alakulni a mai napom. Eddig úgy volt, hogy megyek barátnőmhöz angolozni, aztán meg, hogy a régi barátnőimmel találkozok. De most mindenki variál és nem tudom, hogy mi legyen. Mindegy. Gondolom az lesz a vége, hogy nem megyek velük és holnap senki sem jön velem a városba. Egyik lány azon van most kiakadva, hogy neki soha nem ír senki. De ez azért van, mert ő sem nekünk. Ha pedig még is akkor csakis magáról képes beszélni. Ez a csapat sem ugyan olyan már mint volt. Jóba vagyok mindenkivel, de amikor már sokan vagyunk együtt, akkor már nem ugyan olyan. Mindig nyűgös leszek, ha erről van szó. Nem lehet mit tenni, egyszer ennek is vége lesz.
De valójában nem is húzott fel annyira. Tegnap voltam évfolyamtársaimmal iszogatni. Beültünk és söröztünk meg forrócsokiztunk. Szóba jött, hogy a suliba lopnak. Mindenki tudja, hogy ki is áll a dolgok mögött. Az egyik osztálytársam és egyik haverja, aki egy évvel jár fölöttünk. Nagyon sok pénzt lenyúltak. Ezek az idióták pedig fűre költik. A többiek azt mondják, hogy már nem csak füveznek, hanem nagyban tolják. Speed, Kati és most vénásan is szeretnének valamit. Jaj meg kokózni is szeretnének. Hát egészségükre. Én sajnáltam az elején ezt a srácot, de közben rájöttem, hogy nem kell, mert ez már szánalom. Legközelebb ha éppen füveznek oda fogok menni hozzájuk, hogy: Kérhetek? Úgyis a mi pénzünkből van!
Jó nyilván nem teszem meg, mert ki sem próbálnám. De annyira szánalmasok. A függőség ezt hozza ki belőlük. Olyat is hallottam, hogy befüveztek és utána vettek be rá egy csomó gyógyszert, hogy még jobban hasson. De a legjobb, hogy találtak, valami kapszulát azt széttörte az osztálytársam és a port belőle felszívta... -.- Én elhiszem, hogy függők, de 16 és 18 évesen ez nagyon gáz. A szüleik meg nem is tudják, egyedül a füvezést meg a cigizést. Gondolom mondanom sem kell, hogy piálni is szoktak rendesen. Szaréletűek. Erre nem tudok mást mondani. Szüleik nem foglalkoznak velük eleget és feltünési viszketegségük van. Az ilyen embert már sajnálni sem tudom. Komolyan azt hittem, hogy ilyen csak a filmekben van. Az osztálytársam vagdossa is magát. Nagyon mélyen. Egy nevet vésett magába. Meg ilyeneket csinál. Hihetetlen mennyit ártanak maguknak.
Jó én is csináltam már hülyeséget... De annak maradandó nyoma nincs és tudom, hogy butaság volt. Soha többé nem teszem, de ezek... Olyan emberek teszik ezt magukkal, akikről soha sem mondaná meg senki. És ez a valóság. Nem gondoltam, hogy én ilyesmibe fogok keveredni valaha. Mármint, hogy ilyen emberek közé.

Sziasztok. Ma nagyon fárasztó napom volt. Írtam egy témazárót biológiából. Egészen jól sikerült, remélem ötös lesz. Mindig olyan rossz érzés, amikor abból nem ötöst kapok. Nem tudom miért. Szeretem azt a tantárgyat és jó érzés, hogyha jól megy. Mondjuk most nem is volt olyan nehéz, mint amilyen szokott lenni. Bár a tanárt kicsit kikészítettük. Én sajnáltam nagyon, mondjuk én mindig minden tanárt, akikkel ki szoktunk szúrni. Illetve én ezekben nem annyira vagyok benne, de nem is szólok a többiekre, mert úgy sem érek vele semmit. Most nehogy azt higyjétek, hogy valami stréber vagyok, aki egész nap tanul és a tanárok kedvence, mert nagyon nem így van. Csak egyszerűen nem szeretek tiszteletlenül viselkedni másokkal. Főleg nem felnőtekkel, akik a tanáraim. 
Angolból is dolgozat volt. Na arra semmit nem tanultam, igaz a bioszra sem, csak elolvastam a füzetet. Úgy érzem jól sikerült, de ez nálam egyáltalán nem azt jelenti, hogy jó is lett.
Délután meg egy ritmusos jelenetet csináltunk az osztállyal. Egészen jól ment. Bár ott is felhúztuk magunkat, hogy nem tud húsz ember együtt dolgozni. Jó az is igaz, hogy nem könnyű, meg a végén mindig összejön, de egy nagy vita mindig van. Mondjuk most még nem volt, de tuti lesz majd.
Az idő is közrejátszott. Utáltam benn dögleni, miközben kint végre olyan jó idő van. Legszívesebben én is kint lettem volna. Sajnos nem lehetett. Remélem az idő ugyan ilyen szép marad. :)) Jöhetne végre a tavasz. Szeretem a telet, de már régen vége kellene lennie.
Ezen kívül egy újabb darabban is szerepelni fogok. Elég érdekes lesz, mivel olyan személyek lesznek benne, akik nagyon tehetségesek. Mellettük el fogok törpülni a kis bénázásommal. Mindegy. Hátha ebből is tanulok.
Ma nem láttam azt a srácot, aki tetszik nekem és annyira rossz. Már annyira látnám. Ma majdnem elmeséltem egyik bnőmnek, hogy van ez a fiú, de nem. Jobb ha nem reklámozom. Úgy sem lesz semmi. Elmegy a suliból, aztán annyi az egésznek. Bár nem tudom, hogy hogyan fogom majd azt elviselni. :// meg mostanában mindenki a párkapcsolatával terheli le a másikat. Ma pl egyik osztálytársam, majdnem mindent megosztott velem a barátja kapcsolatáról egy csomó ember előtt. Olyan részleteket is, ami igazán nem ránk tartozik. Áh, mostanában nyűgös vagyok, pedig nem szoktam. Remélem hamarosan elmúlik.
Most meg éhen halok. Ma ettem két szelet pizzát, amit anya csinált, meg egy jó reggeltet és délután egy tábla csokit. Annyira bűntudatom van a milka miatt, hogy hiába éhezem nem eszek semmit. Sikerült fogynom két kilót és most ennek is örülök. Mindenki mondja, hogy ne csináljam ezt, mert minek fogyok, de én szeretnék. Nem vagyok megelégedve magammal. Barátnőim félnek, hogy olyan leszek, mint az egyik lány, aki korházban kötött ki és anorexiás lett. Azért én oda nem szeretnék kerülni. :/ De akkor is zavar, hogy nem vagyok olyan vékony, mint szeretnék.

Haliho. :) Úgy döntöttem, hogy máris megnyitom a blogom. Máris van mesélni valóm. Ma volt egy vizsga. A végzősök utolsója. Elég érdekes volt őket látni. A táncon is majdnem pityeregtem és, amikor dalokat énekeltek azon is sokan sírtam. Nagyon ügyesek voltak és annak ellenére, hogy nem annyira ismerem őket, nagyon fog hiányozni az arcuk a folyosón. :) Van köztük egy srác, aki nekem régen nagyon tetszett. Már egyáltalán nem érzek semmit, főleg, hogy barátnőmmel jött össze még tavaly. Akkor kicsit rosszba lettem ezzel a lánnyal, de mára már minden rendben van köztünk. Én kivertem a fejemből a fiút és aztán már nem is zavart. Aztán ők szakítottak. Valójában a barátnőm, most mégis ő az aki vissza szeretné kapni. De neki már van azóta újabb csaja... Elég bonyolult a sztori. Most a fiú a barátnőmnek énekelt egy dalt, ami arról szólt, hogy nem kell már neki. Mondanom sem kell, hogy a barátnőmet ez nagyon rosszul érintette. Kiborult, meg sírt és minden egyéb volt. Nagyon sajnálom őt. Ezt azért nem érdemelte. Tavaly még szerelmes számokat kapott, most meg... Nem érszek semmit már a fiú iránt, de most végleg le is zárult bennem ez a dolog. :) El fog menni és biztos vagyok benne, hogy fogok még majd vele találkozni, de ha felveszik egyetemre, akkor nem olyan sűrűn. Bár nem is igazán érdekel. Inkább az a végzős srác érdekel, aki nekem tetszik. A napokban alig láttam. Nincs sok hátra neki a suliból, de nekem már olyan, mintha ott sem lenne, mert alig látom. Tudom, hogy később bánni, fogom, hogy semmi sem lett közöttünk. Részben az én hibám, de az övé is.
Ma még fellépni is voltunk. Borzalmas volt! Nagyon elszurtunk mindent. Jó idő sincs... Holnap angol doga meg biosz tz. Az olasz házimmal meg sehogy sem állok. Annyi gond összegyűlt, hogy nem igaz. :/ Annyira keserű vagyok mostanában. Jó lenne végre, ha valami változás következne be!
Csak gondoltam adok egy kis ízelítőt abból, hogy mennyi minden történik körülöttem.